Vissza a fooldalra

"Egyedül félszárnyú angyalok vagyunk, s csak úgy tudunk szárnyalni, ha összekapaszkodunk"

  

Rokonok, ismerősök, közösség

Ha létezésed egy új formájaként, karaktert alkotsz Újvilágon, akkor az a lény feltétlenül tartozni fog valahova. Elsősorban is lesznek szülei, még akkor is, ha nem ismeri őket. Lesz származása, és fajából adódóan már eleve beletartozik egy bizonyos közösségbe. Lesz egy lakóhelye, egy város, falu, vagy erdei tisztás, amelynek közösségéhez szintén bizonyos kapcsolatok fűzik.
Újvilágon még nincsenek több milliós települések, nincsenek többemeletes betonházak kockalakásokkal. Még a nagyobb városokban is a lakosok jól ismerik és tetteik szerint megítélik egymást. Míg egy lény fiatal, általában szülei, rokonai, gondviselői társadalmi súlya alapján ítélik meg őt is. Azonban ha felnőtté válik, ideje, hogy saját cselekedeteti szabják meg a közösségben elfoglalt helyzetét. Mivel nagy szégyen, ha valaki felnőttként is rokonai kenyerén él, a lények itt is munkát vállalnak, mint ahogy a Földön volt szokás.
Sokan vannak, akiknek a családi "vállalkozás" rögtön munkát és megélhetési lehetőséget is biztosít. Egy ilyen születéstől meglévő elkötelezettség ugyan néha igen nyomasztó lehet, mégis gyakran vonzó, mert a család hírnevének és társadalmi, gazdasági súlyának növelése minden családi kötelékben élő faj értékrendjében igen előkelő helyet foglal el.
Mivel a közösségek tagjai nem szakadtak még el egymástól, az üzleti ügyek egyben társadalmi ügyek is, az előrehaladáshoz a személyes kapcsolatok, a megfelelő ismeretségi kör elengedhetetlen. A különböző megállapodások gyakran szóban köttetnek, és az adott szónak súlya, a megszegett eskünek súlyos következménye van. A közösség érdekében tett erőfeszítések gyakran busásan megtérülnek a társadalmi elismerés által.
Ha már az anyagiaknál tartunk, ideje részletesebben is tárgyalni Újvilág gazdasági viszonyait.