A világ hangulatának bemutatására talán ez az egyik legjobb módszer (legalábbis nekem nem jutott eszembe jobb). Itt megtudhatod, miképp vélekednek Újvilág egyes lényei a világ dolgairól.
Mágia
Egy városi polgár
Egy falusi gazda
Egy pap
Egy eredei barbár ork törzs egyik asszonya (helyett a feldúlt férj)
Egy varázsló
Vallás
Egy városi polgár
Egy falusi gazda
Egy pap
Egy erdei barbár ork törzs harcosa
Egy varázsló
Rendszer Világ Lexikon Tartalom
Mágia
Vallás
Jadur Talavrien, Nyírszigetről (elf)
Hogy mennyit tudok a mágiáról? Nos, itt a városban, a Tudósházban mágusiskola is működik. Némelyek azt mondják, hogy a varázslók amolyan "fura népek", de ez nem igaz.
Ők is éppen amolyan tudósformák. Na, nem mondom a fiatalabb tanítványok néha fura dolgokat művelnek!
Egyszer egy varázsló segítségét én is igénybe vettem. Eltűnt a feleségem egy igen értékes ékszere, mely ráadásul nagybecsű családi emlék. Tudja, még a "Régi városból" való.
Na, amikor ez eltűnt, akkor egy varázslót hívtam a Tudósházból, hogy segítsen a nyomára bukkanni. A mester először lerajzolta az ékszert néhány papírra, aztán eltépkedte őket.
Ez nem tudom ugyan, hogy mire volt jó, de megtalálta az ékszert, méghozzá a házban. Aztán valami csilogó port szórt rá, és megmondta, hogy az egyik szolgáló nyúlt hozzá utoljára.
Amikor vallatóra fogtuk, be is vallotta, hogy ő akarta ellopni.
Szerintem hasznos dolog ez a mágia.
Kord Megror, szőlősgazda a Keleti Uradalomban (vastagbőrű)
Persze, hogy tudom, mi az a mágia! Az én fiam is kitanuta!
Okos gyerek, oszt mikor eccer erre jöttek valami városi népek, megnézték az iskolát. Az én fiamat rögtön kiválasztották, oszt magukkal vitték a városba, Nyírszigetre.
Ott tanult sok-sok éven keresztül mindenféle hasznos, meg haszontalan dolgokat. Most gyütt haza nemrég. Egészen megváltozott, de azért nem felejtett el mindent, amit tülem tanult!
Mikor kimentünk a szőlőbe kapálni, éppen olyan jól bírta a munkát, mint régen!
Ifrin am Kardiren, Jula papja (ember)
A mágia egy csodálatos dolog! Én, ki minden erőmmel az életet szolgálom, mindren nap minden percében hiányát érzem annak, hogy nem mélyedtem el kellően ennek az erőnek a tanulmányozásában.
Bár vannak a hit által nyert különleges képességeim, mégsem tudok mágikus erőmmel meggyógyítani valakit, vagy védelmezni a életet. A varázslók viszont képesek erre.
Szerencsére más rendházakhoz tartozó testvéreim között akadnak olyanok, akik rendelkeznek ilyen képességekkel is, és nálunk is akadnak néhányan, akik tanulmányokat folytatnak ebben a témában. Remélem nemsokára én is köztük lehetek.
Grigg, a véreskezű (ork)
Ki engedte meg, hogy az asszonyomhoz szólj? Te meg mit illegeted magad itt előtte? Takarodj a sátorba, majd még számolunk! Tőlem kérdezz, ha akarsz! ...
Hogy tudom-e, mi az a máglya? Persze. Minden este gyújtunk. Te is könnyen ott végezheted, ha sokáig itt őgyelegsz! ...
Mi az, hogy a varázslásról akartál kérdezni? Akkor mért nem azt mondod? Azt is tudom, persze. Nálunk Karvalyorrú Drigmor, a törzs sámánja, ő szokott néhanapján varázsolni.
Ha ez érdekel, tőle kéne megkérdezned, de nem hiszem, hogy élve kijutsz a sátrából. Amúgy sem könnyű a természete, de az ilyen nyiszlett városi nyikhajokat különösen nem kedveli.
Sissmior Endelfin Marbed, a nyírszigeti mágusiskola egyik oktatója (négyszemű)
Egész életemet annak kívánom szentelni, hogy megismerjem a mágiát. Hogy mi az, azt kérdezed?
A mágia a legcsodálatosabb dolog, amit ismerek. Mindenhol jelen lévő energia, de csak kevesen tudják használni. Te is képes lennél rá, ha kellő türelemmel és
szilárd elhatározással kezdenél a tanuláshoz.
Ez egy olyan erő, mely határtalanul erőteljes, hihetetlenül változékony, áthat minden létezőt, és benne rejlik minden lehetőség,
amit értelmes lény valaha is kitalált, vagy kitalálni képes lesz.
Jadur Talavrien, Nyírszigetről (elf)
Hogy hiszek-e az istenekben? Persze, hogy hiszek. De furcsákat tud maga kérdezni! Ismer olyan szerencsétlen félnótást, aki nem hisz ilyen nyilvánvaló dologban?
Az istenek nékül nem is létezhetnénk. Én minden nap fohászkodom hozzájuk, és rendszeresen áldozom, főleg a Sáfárnak és a Sorsfonónak.
Kord Megror, szőlősgazda a Keleti Uradalomban (vastagbőrű)
Hogy kiknek szoktam áldozatot bemutatni? Hát a Gyümölcshozónak minden szüretkor, a Viharmadárnak hogy a jég el ne verje a termést, és Sinvének, a családomért. Persze áldoztam már másoknak is. Itt a faluban a Gyümölcshozót, Aredet a fődművelőt, Tort, a pásztort tisztelik a legtöbben. Nekik szentélyt emeltünk és minden hónapban közös áldozatot mutatunk be a faluért. Ott én is szoktam segédkezni.
Ifrin am Kardiren, Jula papja (ember)
Hogy mért lettem pap? Hát ismersz ennél csodálatosabb hivatást, fiam? Pap szerettem volna lenni, mióta az eszemet tudom.
Hogy miért Jula papja? Nap mint nap ámulattal tölt el az élet, a formák, színek, illatok, hangok sokfélesége. Nem győzök eléggé hálás lenni a sok csodáért, amit nap, mint nap tapasztalok. Ha tíz életem lenne, akkor sem tudnám megszolgáni amit a élet nekem adott. Legalább egy részét törlesztem a munkámmal.
Grigg, a véreskezű (ork)
Hogy kiben hiszek? Magamban! Höhö...
Nálunk mindenki Arrgh-ot tiszteli, a Rettenthetetlent. No meg Kintart, a legnagyobb harcost. Drigmor, a sámánunk szokott másoknak is áldozatot bemutatni főleg ha háborúra készülünk. Ő azt hiszem leginkább a Rontót tiszteli. Szokott áldozni a Gyógyítónak is, ha valaki megbetegszik, és van elég pénze, hogy megfizesse neki a fáradozását. Még az is előfordul hogy tényleg meggyógyul az illető.
Sissmior Endelfin Marbed, a nyírszigeti mágusiskola egyik oktatója (négyszemű)
Mélységesen tisztelem az isteneket. Ők tanítottak meg minket a mágia használatára is. Soha nagyobb kincset nem adtak nekünk ennél. Természetesen a Mágust tisztelem leginkább, de tudom, hogy minden isten fontos szerepet játszik az életünkben.
