Újvilág vallási szempontból eléggé egységesnek tekinthető, mindenki többé-kevésbé ugyanazokat az isteneket tiszteli. Meglehetősen sok isten közül válogathatnak a világ lakói, ha segítséget szeretnének valamely ügyben.
Újvilág naptára
Itt találhatod az istenek és hónapok felsorolását, rövid ismertető szöveggel abban a sorrendben, ahogy a naptár szerint következnek. A hónap népi nevével, és a rá legjellemzőbb energiákkal ismerkedhetsz meg, majd következik a hónap leírása, majd a hónapot uraló isten neve és ismertetése, majd a heteket uraló négy istent mutatjuk be röviden. Az időjárás leírása természetesen nem vonatkozik az egész bolygóra, ez megközelítőleg Nyírszigetre és környékére, valamint az ehhez hasonló fekvésű területekre érvényes.
Jeles napok
Újvilágon a két nap hatására a nappalok és éjszakák váltakozása nem egyenletes, a sötét és világos órák száma igen eltérő a különböző évszakokban. Ezekhez a változásokhoz kötődnek az ünnepek és a gyász napjai.
Az istenek származása
Újvilág istenei a földi halandók közül kerültek ki a kezdetek kezdetén. Ha valaki valamely ismeret, képesség vagy tulajdonság tekintetében eléri a tökéletességet, akkor maga is felkerülhet az istenek mellé segítőnek. Az első időkben, mikor a világ még istenek nélkül létezett, ez (viszonylag) gyakori esemény volt, mígnem a világ lassan megtelt istenekkel. Most már csak akkor válik istenné valaki, ha az előző isten valamiért megszűnik létezni (mint ahogy az már néhányszor előfordult). Erről persze a halandók közül elég kevesen tudnak, bár ezeket az eseményeket rengeteg legenda, ének, mese örökítette meg. Újvilág lényei serdülő koruk óta ismerik a történeteket, de csak nagyon kevésnek fordul meg az a fejében, hogy ezek a dolgok az ő életében megismétlődhetnek, tanúja vagy esetleg cselekvő részese lehetne egy ilyen csodának.
A vallás arcai
A lények ismeretei vallási dolgok tekintetében igen különbözőek.
A papság
Minden istennek vannak papjai, és templomai, szentélyei szerte a világon, kinek több, kinek kevesebb. Nincsen merev egyházi szerveződés, nincsenek a papságnak kiváltságos jogai, nincs világi hatalma a lények fölött. Az egyes istenek papjai nem állnak ellenséges viszonyban egymással, nincs hatalmi harc se, bár egy papi csoporton belül a hierarchikus rendért folyhatnak véres küzdelmek. A tekintély megszerzése és megőrzése, a hívek szaporítása azért némi barátságos, vagy kevésbé barátságos vetélkedést eredményez.
Aki idáig jut, az választhat két út közül. Ha úgy érzi erre hivatott, pappá válhat, és szigórú szabályok közé szorítva élheti tovább életét, ám ha erre nem vágyik maradhat "világi" ember továbbra is.
A halál és az élet körforgása
Újvilág lakói haláluk után bizonyos idővel újjászületnek valamely új alakban. Eltérhet fajuk, nemük, és minden más tulajdonságuk, semmi nem marad meg előző életükből. Akik a Szerencsétlen Hetekben halnak meg, azok azonban kiszakadnak ebből a körforgásból, és az Elátkozottak Szigetére kerülnek. Ezért ezekben a hetekben meghalni a legnagyobb szerencsétlenség, ami halandót érhet ezen a világon. Az élet szinte megáll ekkor, senki nem mer kockáztatni. A bűnözés is alábbhagy, minden háború és torzsalkodás szünetel.
Rendszer Világ Lexikon Tartalom
Az istenek képesek hatalmukkal változásokat előidézni a világon, ám ez nem jelenti azt, hogy a világon bekövetkező összes történés, változás az ő művük. A Szelek Urának közbenjárása nélkül is fújnának szelek, és nem a Harc Istene felelős az összes öldöklésért. Azonban képesek, és bizonyos esetekben hajlandóak is beavatkozni a természet és a társadalom ügyeibe.
Az istenek létezését kevés "földi" halandó merte eddig kétségbe vonni, és ők is hamar kénytelenek voltak megváltoztatni álláspontjukat. Az istenek nem várják el Újvilág lakóitól, hogy minden ok nélkül áldozatokat mutassanak be nekik, vagy folytonosan imádkozzanak hozzájuk, azonban minden esetben kemény eszközökkel beavatkoznak, ha valaki megkérdőjelezi létezésüket. Újvilág hitetlenjei sem vonják kétségbe az istenek létezését, legfeljebb úgy gondolják, nincs dolguk a felsőbb hatalmakkal. Ez az álláspont nem von maga után megtorló intézkedéseket, az istenek pontosan azt teszik, amit az illető gondol : nem törődnek vele, segítségükre éppúgy nem számíthat, mint ahogy a haragjuktól sem kell tartania.
Újvilág lakói patrónusukként tisztelnek egy-két istent. Általában minden lény születésekor szülei patrónust választanak neki, ám sokan vannak, akik felnőttkorukban valamely okból maguk is egy isten kegyébe ajánlják életüket. A választott istenhez gyakrabban fordulnak, és segítségére komolyan számítanak, noha keveseknek adatik meg az, hogy valamelyik isten kétségbevonhatatlanul beavatkozik életükbe. A patrónusok választása nem zárja ki azt, hogy más istenhez is forduljon a hívő, Újvilágon senki, vagy csak az igazán fanatikusok „pazarolják” hitüket egyetlen istenre.
Az istenek erősen kötődnek az évszakok, napok váltakozásához, mivel minden isten egy-egy hetet vagy hónapot ural az évben. Így öt-öt isten tartozik egy-egy hónaphoz, akik hasonló területeket befolyásolnak a világ dolgaiban. Ezek a befolyási területek gyakran összemosódnak, fedik egymást, ám ebből közöttük semmilyen harag, vagy háborúság nem támad. Az Újvilág istenei soha nem viszálykodnak egymással, legfeljebb a híveik.
Kezdetek hava
Shilla, a légies : Levegő
Szelek Ura : Szél
Viharmadár : Viharok
Derravel, a borongó : Felhők
Csillaglány : Csillagok, égbolt
Nyugalom hava
Pantor, a mérlegelő : Egyensúly
Geron, az igazságos : Igazság
Paled, a megtartó : Szövetség
A Sorsfonó : Sors
Ulemon : Változatlanság
Kibontakozás hava
A Léleklátó : Lélek
Szerelemisten : Szerelem
Cleoni, az áldottkezű : Művészetek
Xellona, a reményteljes : Álmok, vágyak, látomások
Cinne, a pajkos : Játékok, szórakozás
Teljesség hava
Jula : Élet
A Gyógyító : gyógyítás
Marme Anyó, az életadó : Születés, gyermekek
Sinve, a hűséges : Család
Lomar Apó : Ifjúság
Forróság hava
Lángsárkány : Tűz
Wregor, a pusztító : Rombolás
Izzó
Forrongó
Az Átokvonó : Megtisztulás
Gazdagság hava
A Sáfár : Pénz
A Vándor : Kereskedelem, utazás
Serti, a tolvaj : Tolvajlás
A Kockavető : Szerencse
Emmin, a szorgos : Kézművesség
Bőség hava
Joulli : Természet
Gyümölcshozó : Teremtés, termékenység
Tor, a pásztor : Növények, állatok
Ared, a földművelő : Földművelés
Sed, a hálóvető : Halászat
Esők hava
Ilmen : Víz
Ored, a változékony : Folyók, patakok
Megor, a hatalmas : Tengerek, tavak
Esőhozó : Eső
Jégdagasztó : Jég
Elvonulás hava
Hattibor, a Földanya : Föld
Venosz : a bolygó
Humm : Hegyek
Grinn : Kincsek, bányászat
Verator, a rettenetes : Katasztrófák
Változás hava
Arrrg, a rettenthetetlen : Háború
Zelmani : Viszály
Kintar : Harc
Hore, a diadalmas : Győzelem
A Békekötő : Béke
Félelem hava
A Kapunyitó : Halál
Sötét Úr : Alvilág
Másvilág Ura : Holtak
A Szigetlakó : Elkárhozottak
A Rontó : Betegségek, átkok
Bölcsesség hava
Tredor : Tudás
Hared, a bölcs : Bölcsesség
A Mágus : Varázslás
A Könyvtáros : Tudományok
Jorge, nyughatatlan : Felfedezők
Nyár közepén a két nap olyan ütemben váltja egymást az égen, hogy szinte egyáltalán nincs sötétség. Ekkor ülik meg a Napok Ünnepét szerte a világon. Területtől függően más és más ez az ünnep. Változik a hossza, az ünneplés módja és hevessége, de mindenhol megtartják. A heteket is a két nap istenei uralják.
Fél év múlva a tél közepén van két olyan hét ( ezek a Szerencsétlen Hetek ), amikor a napok nem láthatók Újvilág egén, és a sötétség az úr mindenfelé. Ezek a rettegés napjai, ugyanis aki ezekben a napokban hal meg, az kikerül az élet körforgásából és az Elátkozottak Szigetén születik újjá, ahonnan a visszatérés szinte lehetetlen.
A legtöbb egyszerű halandó úgy gondolja az istenek a világ teremtői, kezdetektől fogva léteztek, és halhatatlanok. A legendákat, melyek egy-egy isten haláláról szólnak - némi papi segítséggel - úgy magyarázzák, hogy „az isten a csata idejére földi alakot vett fel, testet öltött, és ez a test pusztult el, míg ő egy másik lény testébe költözött, majd újra eltűnt, és alaktalanul őrködik tovább a világ fölött”.
Mások - a műveltebbek, merészebbek - ismerik az igazság egy részét, és úgy gondolják, hogy az istenek valahonnan máshonnan érkeztek erre a világra, megváltoztatták, kedvükre formálták, intelligenssé változtatták a fajok egy részét, és azóta itt őrködnek művük felett. Ezek a lények nem halhatatlanok, elpusztulhatnak, ha maguknál erősebbel kerülnek szembe. A helyükre pedig - most már - e világ lakói lépnek. A teljes igazságot azonban senki sem ismeri...
Az papság laza csoportokba tömörül azonos érdekek alapján. Természetesen ugyanazon isten papjai mindig is szövetségesként számíthatnak egymásra, de egy-egy város, vagy tudományos központ papsága szintúgy összetart, bármely istent szolgálja is. Sokféle feladatot látnak el egy-egy közösség megbízására, vagy önálló kezdeményezésből : gyógyítanak, oktatnak, bíráskodnak vagy éppen hadakoznak...
Nem tiltott sem a vagyonszerzés, sem a családalapítás, bár vannak csoportok, amelyek valamely fogadalom letétele után bizonyos cselekedetektől tartózkodnak. Általánosan igaz, hogy egy papnak istenének tetsző életet kell élnie, ennek megfelelő cselekedeteket kell végrehajtania, vagy elkerülnie, lehetőleg minél több tekintélyt szerezve magának és ezzel közvetve annak az ügynek, amire az életét szenteli. Aki szégyent hoz saját és ezzel társai és istene fejére azt gyakran kiközösítik, elveszti istene jóindulatát, esetleg haragját vonja magára.
Ezek az általános jellemzők, amiket rengeteg egyedi szokás, szabály, törvény tesz színessé. Ezekről részletesen majd később lesz szó.
Pappá válni nem lehet azonnal, hosszú szolgálat előzi meg a felszentelést. Általában a vallásilag elkötelezett lényeket a következő csoportokba osztják Újvilágon :
Vannak akik hiszik, hogy jelenlegi életük kihatással van elkövetkező életükre, és megfelelő magatartással elérhetik a nekik kívánt formában történő újjászületést. Sokan vannak azonban, akik úgy gondolják, hogy az újjászületés formája pusztán a szerencsén múlik, teljességgel véletlen, és nem befolyásolható. Azonban még ők is úgy tartják, hogy az istenek hatalma végtelen, így ezen is változtathatnak. Mindenesetre erre még nem volt bizonyítható példa.
Néhány lény halála után nem születik újjá, noha nem kerül az Elátkozottak Szigetére sem, mivel nem a Szerencsétlen hetekben éri el őket a végzet. Ezek a lények úgymond önként, azaz belső parancsra maradnak ki a körforgásból. Testük elenyészik, de szellemük élő marad. Lélekként tovább léteznek, és megpróbálják megcselekedni, amit életükben nem volt módjukban. Mivel kötődnek ahhoz a testhez és élethez, amit eddig éltek általában megtartják formájukat, valamelyest olyan alakban bolyonganak tovább, melyben a halál érte őket, vagy mely az életük során a legkedvesebb volt nekik. Nincsen azonban fizikai testük, ami sok előnyt és hátrányt is jelent mindennapjaikban. A lélek addig létezik, míg feladatát be nem teljesíti, vagy erőszakos úton vissza nem küldik a körforgásba.
A lelkek létezéséről a legtöbb újvilági tud, noha kevesen láttak ilyen teremtményt. Nem félnek tőlük, mivel ezek a lények általában nem gonoszak, mégis idegenkednek, mint mindentől, ami nem szokványos.