Vulkánvár és környéke

Képek Vulkánvárról

Történet

Úgy hétszáz éve a nagyhegyi törpéknek némi gondjuk akadt az odatelepülő új fajokkal, mert valamilyen nagyobb népmozgás során óriás, ember, ork, goblin, elf és minotaurusz törzsek kerestek új hazát maguknak, és néhányan itt, a hegyekben kívántak letelepedni. Némi csatározás után meg is tették ezt, és a törpék kisebb területre szorultak. A hely szűkössége arra késztette egy részüket, hogy új hazát keressenek maguknak. Néhány utazó elmondásából már tudták, hogy északra tőlük újabb magas hegyek húzódnak, így néhány felderítőcsapatot indítottak útnak észak felé.
A felderítők közül jó páran odavesztek az úton, de néhányan visszatértek, és beszámolóik alapján a törpék egy része a költözés mellett döntött. Azt tudták, hogy sem az út sem az új lakóhely nem veszélytelen; ráadásul a klíma arrafelé jóval hidegebb, mint az itteni hegyekben.
Megközelítőleg hatezer törpe választott új hazát magának. A legderekabb harcosok közül ezret előreküldtek, hogy tisztítsák meg az új haza területét, keressenek alkalmas helyet a letelepedésre. A többiek pedig lassabb ütemben a rengeteg holmival indultak útnak.
A harcosok elérték a hegyeket, és rögtön az elsők között egy igen szabályos kúp alakú hegyre lettek figyelmesek. Egy felderítő csapat megmászta, és egy szinte teljesen szabályos kör alakú krátert találtak a tetején. A kráter falán csigavonalban út vezetett lefelé, és barlangok nyíltak az oldalában. Amikor közelebbről szemügyre vették az egyik barlangnyílást, kis híján rajtavesztettek a kíváncsiságukon, mert egy jól megtermett sárkánygyíkkal kerültek szembe. A törpék menekülőre fogták a dolgot, hiszen csak felderítésre kiküldött kisebb csapatban voltak.
A rögtönzött tanács úgy döntött, jó lesz nekik ez a hegy otthonnak, és másnap ezer törpe özönlötte el a hegyet. A nap végére szép veszteségek voltak mindkét oldalon, de a sárkánygyíkok fogyatkoztak meg jobban. A csata másnap folytatódott. Aztán mindkét fél kifulladt, és harmadnapra béke honolt a tájon. A sárkánygyíkok - intelligens lények lévén - megfontolták a távozás lehetőségét, és csábítóbbnak találták mint egy újabb összecsapást a törpe sereggel, ezért az éj leple alatt elvonultak a hegyről új barlangokat keresni.
A törpék másnap megkezdték a kráter felderítését, és igen érdekes dolgokat találtak. A hely minden tekintetben megfelelt nekik, hisz bőven elférhetett mindenki, aki otthonról indult. Hamar belaktak néhány barlangot, és megkezdték a környék felderítését. Harcban itt sem volt hiány. A környék népei nem nézték jó szemmel a harcias törpéket, nem örültek az új szomszédságnak.
Pár hónap múlva megérkezett az erősen megfogyatkozott főcsapat is. Ők az út során több, mint ezer törpét vesztettek Bár eddigre az előreküldött sereg létszáma a felére csökkent a folytonos csatározások közben, de az újabb törpe sereg látványára az ellenfelek hirtelen meggondolták magukat, és békét ajánlottak - bár a törpék szerint helyesebb a kértek kifejezés.
Viszonylagos nyugalom telepedett a környékre, és a valamivel több mint 4500 fős törpe kolónia megkezdhette a vulkánhegy átalakítását.
A jelenlegi formáját a hegy úgy száz év alatt érte el. Ezalatt a béke a környező fajok legtöbbjével szövetséggé szilárdult. Mostanra jól működő szervezet alakult ki, melyben az egyes fajok, és a hatszáz év során felépült települések jól kiegészítik egymást.

Jelenleg Vulkánvár és környéke - lélekszámát tekintve - a legnagyobb összefüggő civilizációs központja Újvilágnak, nála csak a Zöld zóna nagyobb, de ez egy egészen más történet...

Vulkánvár

A törpék főhadiszállása Vulkánvár kb. hatszáz éve készült el. Bevehetetlen erőd, hiszen a nomád hordák általában még a Fekete Toronynál elhullanak, és az utóbbi 250 évben ellenség még nem jutott el a falakig.
Amikor a törpék beköltöztek, egy általuk ismeretlen technikával készült, kiépített barlangrendszert találtak a hegyben. Bár a törpe kovácsoknak és bányászoknak nincs párja Újvilágon, mégsem ismerték azt a speciális fémet, melyből a barlangok és alagutak alátámasztása készült. A tartóoszlopok anyaga ellenállóbbnak bizonyult minden addig megismert anyagnál, csak nagy nehézségek árán tudták elvágni, vagy bármilyen módon formálni. Szerencsére arra hamar rájöttek, hogy az alátámasztások részekre szedhetők, és más helyen újra felállíthatók, ez nagy segítséget nyújtott a hegy belsejének átformálásában. A kráterből a hegy külső oldalára vezető kacskaringós alagutakat beomlasztották, csak egyet hagytak meg egészen a vulkán lábánál. Ennek bejáratát védi a Fekete Torony.
A krátert belülről négy szintre osztották, és a peremére erődöt emeltek. A hegy oldalát még jobban lesimították, és kiirtották a gyér növényzetet.
A mélybe vezető felderítő utak gazdag érclelőhelyeket tártak fel, megindult a bányászat. A hegység többi része is gazdag ércben. A törpék lassanként a bányászatra és fémmegmunkálásra specializálódtak, míg élelmezésükről és egyéb ellátásukról a környék falvai gondoskodnak. A kereskedelem igen élénk a környéken, de messzebbre ritkán indulnak áruszállító karavánok, mivel legközelebbi lakott vidék elérése is több viszontagságokkal teli hétbe telik.
A környék erőteljesen fejlődik és népesedik, aminek eredményeképpen Vulkánvárban jelenleg megközelítőleg 6000 lény él, és a körülötte elterülő településeken is több ezren laknak, akik egy-egy támadás esetén bármikor elhelyezhetőek a váron belül.

Vulkánvár szintjei

Erődszint

A kráter peremének vonalát követő - szinte teljesen szabályos kör alakú - erőd kőből épült és a négy égtáj felől egy-egy 15 méter magas toronnyal van megerősítve. A falak tetején kőrakások állnak előkészítve az ostromhoz. Az erőd területét békeidőben a bazár színes sátrai lepik el.
Egy-egy torony állandó őrsége a következőképpen alakul :

Katonai szint

Itt találhatók a laktanyák, a katonák családtagjainak szállása, az istállók és a főparancsnokság. Innen nyílik egy barlang, melyben két „szelídített” - a városnak hűséget fogadott - sárkánygyík él.

Az állandó hadsereg létszáma :

  • 550 törpe harcos
  • 850 törpe számszeríjász
  • 300 hegyi óriás
  • 50 elf íjász, felderítő
  • 30 bányarém
  • 2 sárkánygyík
  • 1 troll hadimágus

Lakószint

Itt lakik a vulkánváriak nagy része. A katonák és családtagjaik egy szinttel följebb, néhány kereskedő és kézműves pedig egy szinttel lejjebb hajtja álomra a fejét. A lakószint az égtájak szerint négy részre van osztva.
Északon ( mivel ez a legnaposabb és legmelegebb oldal ) a város vezetőinek és fontos embereinek lakásai találhatók.
Délen laknak a város egyszerű polgárai.
Keleten található a középületek egy része : kocsmák, fürdők, fogadók, iskolák.
Nyugaton pedig a „maradék” : gyakorlótér, cirkusz, könyvtár, gyűlésterem, színház, stb.

Ipari szint

A vaskohók, a kézműves műhelyek és a nagyobb kereskedőházak vannak ezen a szinten. Innen indulnak a járatok a vulkán aljában lévő szén, vas és az ismeretlen fém bányákhoz. Itt található a környék egyik pénzverő műhelye, amelyben a helyi pénzt verik, ezért ezt a szintet igen jól őrzik.

Raktár és kereskedelmi szint

Ezen a szinten raktárak és kereskedőházak találhatók. Itt őrzik a város élelmiszer készleteit, és ebben a körben helyezkednek el a fegyver, késztermék és nyersanyagraktárak, valamint a kereskedőházak raktárai is. A szinten elit járőrcsapatok teljesítenek szolgálatot.

Fekete Torony

A raktárszintet a hegy lábával egy hosszú alagút köti össze. Ennek védelmére a törpék hatalmas tornyot építettek fekete bazaltból. A torony 40 méter magas, fala 3 méter vastag. A védelmére kirendelt csapatok itt is laknak.

A torony állandó őrsége :

  • 100 törpe
  • 40 óriás
  • 50 ork
  • 30 elf
  • 1 bányarém
  • 1 varázsló
  • 1 balliszta

Az alagút

Az alagúton keresztül szállítják be Vulkánvárba a környező vidék termékeit. A Fekete Torony után az alagútban még öt ellenőrzőponton kell áthaladnia mindennek és mindenkinek, aki be akar jutni a városba. Az alagút veszély esetén beomlasztható.

A város lakói, vezetői

A várost és a környéket a kilencek tanácsa irányítja.

A város lakosságának faji megoszlása :

  • 50 % törpe
  • 20 % óriás
  • 10 % bányarém
  • 10 % ember
  • 5 % ork
  • 5 % egyéb

A kilencek tanácsának tagjai :

A tanács és a környék feje, a fősáfár ( a kereskedelem vezetője, általában törpe )

a főparancsnok ( legtöbbször óriás )

a papság vezetője ( ember, törpe, óriás )

a főmágus ( puszta-füvesi mágusok legjobbja, pán )

Vulkánvár és a környező négy település polgári vezetője

A többi település

Vaskövesd

Bányásztelepülés a Zord hegyek mélyén, melyek vas, szén és kőbányáikról híresek. Csak törpék és bányarémek laknak a városban és a települést vasból és kőből épített gigantikus erőd védi. Bár vannak a környéken ezüstbányák is, de ezek nehezen megközelíthetőek, és a legtöbb lelőhelyhez csak bányarémek férnek hozzá. Őket azonban szinte lehetetlen bányászmunkára fogni, csak felderítő feladatot vállalnak az általuk elérhető járatokban.
Vaskövesd legnagyobb, leggazdagabb bányái egy közeli hegyben nyíló barlangból érhetők el. A barlangban ered a Vörös folyó, ezért néha a belső részek csak csónakkal vagy víz alatt közelíthetők meg.
Itt verik a környék ezüstpénzét, mely nagy méretű (3 cm széles, fél cm vastag), és annyit ér, mint máshol egy aranypénz. (Ebből következően egy aranyadért nem kapsz száz ezüstöt ezen a vidéken. Viszont nem is egy az egyben váltják, mivel az arany errefelé még ritkább, mint az ezüst. A saját aprócska ezüstpénzedet jobb ha elő se veszed.)

Puszta-füvesd

Egy nagy, erdős-ligetes síkság közepén emelkedő domb tetején terül el Puszta-füvesd. A település egy nagy fekete oszlop köré épült, ez a környék egyik titokzatos nevezetessége. A lakók, pánok és elfek, akik között igen sok mágus található. Bár hivatalosan nem működik itt mágusiskola, de magántanárokat szép számmal lehet találni. A környéken sok a boróka és áfonya, valamint az elfek által gondozott alma és körtefa. A pánok a környéken igen közkedvelt áfonya és borókabort készítenek, valamint lovakat és szamarakat tenyésztenek.
A települést fából készült erőd védi, melynek falain belül a varázslásra +10 % jár. Ha valaki az oszlophoz érve varázsol, akkor +100%-ot kap és nem kell elszenvednie a regenerálódási időt.

Erdősarok

A Zöld Rengeteg szélén épült falu a legfiatalabb település a környéken. Elfek, erdei manók és emberek lakják, akik földműveléssel és más mezőgazdasági tevékenységekkel foglalkoznak. A Szikes Puszta és a Manó Tanya között minden talpalatnyi földet megművelnek; árpát, búzát, rozsot és krumplit termelnek. Az elfek a Zöld rengeteget gondozzák, és fakitermelésre használják. A manók földművelésre ugyan nem foghatók, de vadásznak, és gyűjtögetnek az erdőben. Az erdő mélye csodálatosan finom gombafajtákat rejt.

Fenyővár

Fenyővár a mellette található várromról kapta a nevét. A vár - igazi ritkaságként - fenyőfából készült. Talán ez az egyetlen olyan fenyőfavár, ami hegyi óriások lakhelyének készült, ők ugyanis inkább a követ kedvelik. Az óriások viszonylag új jövevények itt, a törpék után érkeztek északról, hódító szándékkal. A Zord hegyek és a Zöld Rengeteg közötti dombokon telepedtek meg. Vulkánvárral nem boldogultak, megpróbálkoztak tehát a Zöld Rengetegben lakó erdei elfekkel. Sikerült csatákat nyerniük, és foglyokat is ejtettek. Hogy ők maguk továbbra is harcra készek lehessenek elf foglyaikkal kezdték el építtetni az erődítményüket, ezért használtak fát és nem követ. Elrekesztették a Zöld Rengetegen átfolyó patakot, és így veszélybe sodorták az elfeket, akik az erdőből éltek. Az elfek ekkor a törpékhez fordultak segítségért. Vulkánvár akkor már békében élt az elfekkel, kereskedtek kölcsönösen magas haszonnal. A törpék tehát kicsaptak vulkánvárból és rendbe szedték az óriásokat. A csata kimenetele hamar eldőlt, a törpék számbeli fölénye és jól szervezett csapatmozgásai miatt.
Az óriások kénytelenek voltak elengedni a foglyokat, és szabad folyást engedni a pataknak. Bár a még teljesen el sem készült várukat lerombolták, mégis letelepedhettek itt a dombokon. Idővel békét és szövetséget kötöttek a többi fajjal.
Fenyővár lakossága jelenleg 1200 fő, óriások, törpék és orkok lakják. A hegyi óriások keveredtek a zöldrengetegi erdei óriásokkal, sokan közülük földet művelnek. Ez a környék kereskedelmi központja, az itteni vásárra minden településről eljönnek. Az óriások lent és rozsot termesztenek, az orkok burgonyát is, és disznókat tartanak. Kőfejtő működik a dombokon, és az első fűrészmalom is itt épült. A malom még igencsak kísérleti stádiumban van, és korszakalkotó találmányként a szél hajtja (már amikor hajtja). Törpe vállalkozásként, de goblin segítséggel épült, ezért a lakosok bizakodva tekintenek rá. A települést fából és néhol kőből épült fal veszi körül.

Rendszer

Világ

Lexikon

Tartalom